Az elmúlt két év alatt a Tabán Anno blog tárhelye telítődött.Elkerülhetetlen lett a zenei tárgyú bejegyzések, videók, hangfelvételek részére egy külön tárhely. Mostantól jelen blogba sűrítve találhatók a témába vágó adatok.
Jó szórakozást kivánunk!
tabananno
1./ ZENEI TÉMÁJÚ ÍRÁSOK
-Werklitől a wurlitzerig (a gépzene története)
- Tamburaszótól a jazz-ig(Szórakoztató zene a Tabánban)
-A dalra fakadt korcsma anno 1901
2./HÍRES ELŐADÓK ,HÍRES SLÁGEREK
-Ott fogsz majd sírni (Törőcsik Mari)
- Mály Gerő énekel
-Lila akácok
-Csudapest
-Helló Turiszt!
-Gyere te nímand
-Snejder Fáni
-Werklidal őszi hangulatban
-Még egy werklidal
- Rácz Vali
Kalmár Pál 53 slágere
01CD. Szép vagy , gyönyörű vagy.....12 sláger
02.CD Fenyő,fenyő, jaj, de magas fenyő...10 sláger
03.CD Az egyiknek sikerül....13 sláger
04.CD Az ember egy léha, könnyelmű senki...9 sláger
05.CD Rózsa, rózsa, bazsarózsa.....6 sláger
-Weygand Tibor (6 sláger)
-Kapitány Anni( 8 sláger)
-Sebő Miklós (13 sláger)
3./HÍRES ZENÉSZEK, ZENESZERZŐK ,SZÖVEGÍRÓK
- Eltörött a hegedűm( Dankó Pista)
-Egy dal karrierje
-Hollós ilona
-Zerkovitz Béla
-Seress Rezső
-Kistétényi Melinda
4./KEDVENC DALAIM
- Slágerek anno különkiadás
-Slágerek anno különkiadás II.
- Hungarian tango anno 1933
-Utazás Anno Quimby-vel
-Édesapám nótája
5./ KUPLÉK ANNO 1900
6./Zenés vacsora a "HÁROMCSŐRŰ KACSÁBAN"
(Zórád Ernő énekel és zongorázik)
( 57 sláger )
2011. február 7., hétfő
KALMÁR PÁL- A TANGÓKIRÁLY
Kalmár Pál 1.CD SZÉP VAGY GYÖNYÖRŰ VAGYMAGYARORSZÁG
Kalmár Pál 2.CD FENYŐ, FENYŐ, JAJ DE MAGAS FENYŐ
Kalmár Pál 3.CD AZ EGYIKNEK SIKERÜL, A MÁSIKNAK NEM..
Kalmár Pál 4.CD AZ EMBER EGY LÉHA, KÖNNYELMŰ SENKI..
Kalmár Pál 5.CD RÓZS, RÓZSA, BAZSARÓZSA...
>
>
KALMÁR PÁL életéről Saly Noémi írt érdekfeszítő könyvet
"A TANGŐKIRÁLY" címmel
kassius
------------------------------------------------------------------------------
KALMÁR PÁL: A TANGÓKIRÁLY
Kalmár Pál
a XX. század európai tangó királya
Rab László
112 éve, 1900. szeptember 5-én született a
huszadik század egyik legszomorúbb sorsú
sztárja, valamikor a Tangó királyaként ünnepelt,
de a második világháború után az itthoni keserű
magányt választó Kalmár Pál.
Mezőtúron született, apja Szolnok megyei
járásbíró, anyja Czebe-lány volt. Katonai pályára
vágyott, de Stefanidesz Károly kolozsvári
színigazgató bíztatására mégis inkább énekelni
kezdett, s jelentkezett a Vígszínház fi atal
énekeseket kereső pályázatára, ahol hatalmas
elismerésekben volt része. Énekelni tanult,
s az Operettszínház azonnal szerződtette.
Kaposvárott már bonviván volt, s rövidesen
Pécsre került.
Az igazi sikereket a harmincas évek hozták
meg számára, amikor is Budapesten az
Ostende Kávéházban énekelt. Több mint
ezer ember hallgatta, s Kalmár Pál fáradt,
szomorú hangját sokan megkönnyezték.
1932-ben az amerikai Columbia Gramofon
Társaság szerződtette, ezután rendszeresen
fellépett Bécsben, Londonban, Párizsban,
Berlinben és Bukarestben. Ekkor nevezték el
Tangókirálynak.
kép: Carlos Gardel, aki Kalmárral ellentétben
ugyanabban az időben valódi sztárrá nőtte ki magát
Legzajosabb itthoni sikere Seres Rezső
világslágeréhez, a Szomorú vasárnaphoz
köthető (ez a dal az egyetlen, amely fel tudta
magát küzdeni az amerikai slágerlistákra). A
dalt 1934-ben énekelte lemezre, de akkor erre
senki nem fi gyelt föl. Az Est lapokban azonban
megjelent egy cikk, amely arról számolt
be, hogy egy cselédlány e dal szövegével a
kezében leugrott a III. emeletről, s Kalmár
dala egy csapásra ismertté lett. A dal páratlan
karriert futott be, még Paul Robeson is lemezre
énekelte.
„Szívbajok ellen, kisasszony, szedjen tangót –
énekelte Kalmár a háború kitörésekor –, fáj, hogy
csalódott, ne szedjen brómot, tangót, Nápolyba
menjen, vagy Veneziába, s ott se pihenjen az
a pici táncos lába. Csalja babája, fütyüljön rája
tangót, szomjas az ajka, ez minden bajra jó.
Táncoljon hát, vélem egy éjjelen át, amíg ez a
zene szól, jó, jó.”
Egyszerű, de szép versszöveg, s micsoda
pompás dallam. Az Akár nyár van, akár tél
című dal a háború előtti riadt optimizmus
kitűnő darabja – sokak szerint a XX. század
legjobb slágerszövege. „Akár nyár van, akár
tél, ne sírjál, nevessél, egy kis jókedv a házhoz
szerencsét hoz”.
A háború borzalmai után Kalmár pályája
megszakadt, deklasszált úrifi únak tekintették,
ezért a Rákosi-korszakban már nem énekelhetett.
A Budapest Szerelőipari Vállalatnál volt
hegesztő és köszörűs (!), de nem ugrott le a
harmadikról, hanem vízlágyító készülékeket
gyártott. S oly jól teljesített szegény, hogy a
sztahanovista mozgalomban is jeleskedett.
1954-ben léphetett fel újra egy étteremben,
de ekkor már senki nem fi gyelt rá, felvételt
pedig soha többé nem készítettek a század
legjobb slágerénekesével. Kalmár sorsa 1968-
ban teljesedett be, amikor egy operáció miatt
teljesen elveszítette a hangját. 1988. november
28-án hunyt el Budapesten, teljesen elfeledve.
„Szomorú vasárnap, száz fehér virággal…”
Szerencsénkre mégsem vesztek el Kalmár
slágerei. A Rózsavölgyi és társa 1999-ben adta
ki legismertebb dalait CD-n, a húsz slágerből
álló válogatás katartikus élményt nyújt, és igen
jól kirajzolódik az egész XX. század. „Vannak
egészen furcsa dolgok – hangzik Buday Dénes
és Zerkovitz Béla szerzeményében –, például
mikor az ember boldog, s valami a szíve mélyén
mégis úgy fáj.”
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)